Vágtázó Csodaszarvas - Az Égigérő fa

A Vágtázó Csodaszarvas együttest Grandpierre Attila alapította 2005-ben. Az együttes elődje az 1975 és 2001 között fennálló Vágtázó Halottkémek volt (VHK, 2009-től Vágtázó Életerő). A zenekar őserejű, mágikus zenét játszik, a magyar népzene legősibb rétegét, az eurázsiai lovas-népek népzenéjét elevenítve fel. A hivatalos zenei kategóriák közül talán a világzene áll hozzá a legközelebb. Grandpierre Atilla Kodály Zoltán és Bartók Béla összehasonlító zenei tanulmányainak nyomán több évtizeden át gyűjtötte a Kárpát-medencétől Koreáig és Észak-Indiáig terjedő térség ősi népzenéjéből az őserejű, varázslatos népzenei maradványokat, amelyek rokonságban állnak a belső világából fakadó zenével. Így fedezte fel az eurázsiai népzene ősrétegében azt az elemi erejű, öntörvényű népzenét, amelynek létére Bartók következtetett az A népzene forrásainál, A magyar népzene és a Mi a népzene? című tanulmányaiban, és amelyet „igazi parasztzenének” nevezett. Ennek a kitartó munkának köszönhetően állt össze az az egységes zenei világ, melyet a Vágtázó Csodaszarvas zenekarban zenélő tíz népzenész hasonló tapasztalataival ötvöz és ad elő.