A Tárkány Művek egy fiatal zenészekből álló csapat, azzal az ambiciózus tervvel, hogy összehegessze a népzene nyers erejét, a klasszikus zene szigorát az avantgárd dzsessz és a költészet spirituális mélységeivel. Bár ez egy rendkívül nagy feladatnak hangzik, a zenéjük mégis olyan természetes frissességgel csendül föl, akár egy tiszta patak csörgedez az erdélyi hegyekben. Ez a kevert hangzás vibrál a kreatív feszültségtől: egyszerre ősi és kortárs, nehéz gondolatokkal teli és könnyed, komoly és játékos. Bár érezhetőek a legkülönbözőbb zenei hatások – Bartóktól és Coltranetől, a Toni Iordachen és a Muzsikáson át egészen Dresch Mihályig és a Sebő együttesig – azért egyértelműen kirajzolódik az együttes vezetőjének Tárkány-Kovács Bálintnak a zenei
víziója: „Azt szeretnénk elérni, hogy a kortárs improvizatív zenét – amelyet általában egyszerűen csak  jazznek hívnak – a magyar zenei anyanyelvből, vagyis a népzenéből kiindulva tudjuk újrafogalmazni. A különböző ritmikai képleteket, dallamíveket, a frazírt, a harmóniai fordulatokat, vagy ezek mellőzését próbáljuk összeigazítani úgy, hogy egy szerves egésszé válhasson.”

Bálint hét éves korában kezdett cimbalmozni az Óbudai Népzeneiskolában és ma, harminc évesen a hangszer egyik legkiválóbb ifjú mestere Magyarországon. Számtalan népzenei együttesben játszott, klubokat, táncházakat szervezett az elmúlt két évtizedben, és ezáltal a táncház mozgalom új nemzedékének egyik kulcsfigurájává vált. Mialatt továbbra is muzsikál autentikus népzenei együttesekben a Tárkány Művek az a zenekara, ahol a stílusokon átlépve egy szabadabb zenei világot teremthet. A cimbalom talán legnagyobb itthoni mestere Balogh Kálmán tanítványaként a
Zeneakadémián találkozott azokkal a hasonlóan gondolkodó dzsessz, és népzene tanszakos hallgatókkal, akikkel együtt megpróbálják föltárni, hogyan illeszthető össze a jazz és a magyar népzene az improvizációs hasonlóságok mentén.

„A Tündök és legújabban a Fonó zenekarban továbbra is autentikus népzenét játszom. A kultúrát  mindig újra kell teremteni magunkban, a táncház mozgalom is újraértelmezte a hagyományt, hogy  azt beilleszthessük a mai életünkbe, de ha az újrateremtés belső igénye messzebbre röpíti az embert,
akkor ki kell lépnie a régi műfaji keretek közül.”

Hasonlóan a városi popzenéhez a népdalok jó része is a szerelmet meséli, annak különböző pillanatait. Ebből a gazdag anyagból kiindulva a Tárkány Művek dalainak fókuszában is a szerelem áll. A népdalénekes Paár Julianna egyedi hangja édes-fájdalmasan megidézi mindazokat az érzéseket, amelyek a szerelmet körülveszik, a vonzalomtól a rajongáson át az elutasítottságig. Julcsi zenei párbeszéde a Kováts Gergővel - aki szaxofonokon, fuvolán, furulyán egy személyben a zenekar fúvós szekciója -  könnyedén mozog az izgatottság és a meghittség, a boldogság és a
szenvedés között. Mivel Gergő máskülönben a budapesti experimentális zenében kelti maga körül a hullámokat - olyan zenekarokban mint a Koala Fusion vagy a Zzaj – ezért nem meglepő, hogy muzsikálásával a zenekar egyébként dallamos hangzását avantgárd irányba húzza. Papp Endre - négyhúros és erdélyi, lapos pallójú háromhúros brácsán – és Bognár András – bőgőn és gardonyon – szolgáltatják a ritmikai, harmóniai vázát a banda zenéjének. A lassú hallgatóktól és dzsesszes sanzonoktól a pörgös magyar és balkáni tánczenékig Endre és András adja a hibátlan kíséretet – itt
nincs szükség a dobra! A kíséret nyers ereje - amely ha elszabadul kirúgja a ház oldalát, de közben ott feszül még a leghalkabb, lírai részekben is – Andris és Endre sok éves népzenei gyakorlatából jön, amikor táncházakban hajnalig, lakodalmakban napokig húzták, fáradhatatlanul pörgetve a bulit együtt mulatva az emberekkel. Endre a Fondor zenekar alapítója és a pozsonyi Ifjú Szívek táncegyüttes hivatásos zenésze, míg András a Honvéd Táncszínház hivatásos bőgőse és Herczku Ágnes népzenekarának tagja.

A Tárkány Művek debütáló albuma az Arcomba az arcod vésted – amely 2010-ben jelent meg, egy évvel első demójuk után, elnyerte a kritikusok és a zeneszeretők elismerését Magyarországon és fölkeltette a figyelmet külföldön is, amelyet több külföldi lemezkritika között a Songlines magaziné
jelez leginkább.

Felállás:
Tárkány-Kovács Bálint – cimbalom
Paár Julianna – ének
Kováts Gergő – tenor szaxofon, basszus klarinét, furulya, fuvola Papp Endre – brácsák
Bognár András – nagybőgő