Nagyon ritkán születik e világra olyan univerzális zenei tehetség, mint Matthew Herbert, aki producerként, zeneszerzőként, DJ-ként, aktivistaként, háttér- vagy frontemberként egyaránt magas, sőt a legmagasabb színvonalon teszi a dolgát. Olyannyira, hogy szerteágazó tevékenységét szinte nem is egy emberként, hanem tucatnyi alterego mögé bújva végzi. Legyen az a saját neve alatt kiadott dzsesszes-lírai elektronika, Doctor Rockit néven szerzett minimálhouse, Radio Boyként vagy Wishmountainként jegyzett szubverzív puttyogás, klasszikushoz közelítő dalszerzés Björknek, Roisín Murphynek vagy feleségének, Dani Scilianónak, remxek az REM-nek, a Molokónak, Serge Gainsbourgnak, John Cale-nek és ezernyi más sztárnak.

Matthew Herbert az elektronikus zene azon keveseinek egyike, akik (mondjuk Amon Tobinhoz hasonlóan) képesek voltak betörni a "magas művészetbe", ugyanakkor mégsem váltak érthetetlenül elitistává. Akit tarisznyás bölcsész, vájtfülű ítész, szigorú dzsesszista, progresszív house-rajongó, szeletelő partiarc egyaránt nagyra tart. Akinek muzsikája végelenül intellektuális, ugyanakkor elképesztően érzéki. Aki folyamatosan a legmagasabb színvonalon integrálja a kortárs törekvéseket, mondjuk a konkrét zenét a detroiti technóval, a szvinget a fűrészfog-mintával, a mesterségesen előállított hangokat, zörejeket a hangmintázással és a vonószenekarral.

Matthew Herbert, aki egy rádiós hangmérnök fiaként már gyerekfejjel tökéletesen kiismerte magát a stúdiótechnikában, négyéves kora óta zenél intenzíven, zongora- és hegedűtanulmányai után az Exeter University színház szakán folytatta tanulmányait és zajkeltési kísérleteit. A kilencvenes évek közepe óta foglalkozik intenzíven zeneszerzéssel, első igazi munkája az 1998-as Around the House volt, ami - címének megfelelően - háztartási zajok nagszabású kompozícióvá összeállított gyűjteménye. A folytatás, a 2001-ben megjelent Bodily Functions, ez a csodálatos, érzelmes album azóta is az elektronikus zene egyik kulcsműve. Ezeken és a 2003-ban kiadott Goodbye Swingtime albumon vált egyértelművé Herbert munkamódszere: a dalok dekonstrukciója, elemi egységekre, hangokra bontása, majd újbóli összeszerelése, barkácsolása, "bricolage-zsa".

Lehetetlen összefoglalni Matthew Herbert alig másfél évtizede tartó, ám elképesztően gazdag pályáját. Elborult zörejkovácsolástól andalító balladákon át, ihletett és az eredetivel egyenértékű remixeken keresztül elektródiszkóig és masszívan pumpáló négynegyedes house-okig terjed a spektrum, de bármelyikről is legyen szó, azonnal felismerhető rajta Herbert összetéveszthetetlen egyénisége.

Lemezek (Matthew) Herbert néven
100lbs, 1996
Around the House, 1998
Bodily Functions, 2001
Goodbye Swingtime, 2003
Plat du jour, 2005
Scale, 2006