A 2011-es év nagy brit befutója Jamie Woon, aki éppen arra készül, hogy az Amy Winehouse utáni űrt betöltse - fiúként (az összevetés nem véletlen, hiszen Woon Winehouse háttérvokalistája is volt). A pár évvel ezelőtt még dubstep-produkciókkal kísérletező Woon idén megjelent első lemezével valósággal sokkolta a kritikusokat és a közönséget: csodálatos, kristálytiszta neo-soul, némi elektronikus rafinériával és varázslatos atmoszférával megtámogatva. Nekünk magyaroknak külön öröm, hogy első nagy slágerének videoklipjét budapesti metrókocsikban és villamosokon vette fel, örök emléket állítva a mi drága Combinóinknak.

A maláj kínai apától és skót-ír anyától (a kelta hagyományokat ápoló énekesnőtől, Mae McKennától) származó Jamie Woon gondos képzésben részesült, elég csak a híres-neves BRIT Schoolra utalni, ahol az ifjú Jamie nem kisebb előadók társaságában tanulhatott, mint Amy Winehouse, Adele, Katie Melua vagy Leona Lewis, tehát a kortárs szigetországi dalszerző-előadók krémje.

Woon érdeklődése akkoriban még az underground elektronika felé irányult, és a londoni dubstep-színtér egyik meghatározó alakja lett. Rengeteget dolgozott például a dubstep-pápa Buriallel (aki egyébként első nagylemezén is közreműködött). Ám a pop-orientáció mindig is működött benne, és a 2007-es debüt, a Wayfaring Stranger egészen elképesztő fordulat volt: a klasszikus angolszász spirituálé-ballada minimalista neo-soul feldolgozása, és az abból készült csattogós Burial-remix jóformán szöges ellentéte volt mindannak, amit a korabeli londoni underground képviselt.

Az elmúlt években Jamie Woon szinte teljesen a neo-soul felé fordult, ami az évtized-forduló leginkább meghatározó zenei irányzata lett Angliában. Ám Woon a mainstream pop megoldásai helyett mindig is hűvösebb, intellektuálisabb megközelítést képviselt. Professzionális producerként, a káoszpad avatott ismerőjeként, és nem utolsósorban elsőrangú, slégerérzékeny dalszerzőként és énekesként tökéletesen egyedi zenei világot épített fel. Nem csoda, hogy idén áprilisban megjelent első nagylemeze, a beszédes című Mirrorwriting (Tükörírás) majdhogynem tökéletes debütalbum, ami teljes fegyverzetben mutat fel egy érett, igényes, komplex és professzionális előadó-zeneszerzőt.

Finom, elegáns balladák, mélyen átélt, már-már spirituális soul-szerzemények, sosem tolakodó, de meghatározóan jelen lévő elektronika, loopok, ismétlődő szekvenciák, egymásra simuló zenei rétegek, egészen egyedi énekstílus: ezek jellemzik a Mirrorwritinget, amiről egymás után születtek az újabb és újabb slágerek: az említett Lady Luck után a varázslatos hangulatú Night Air, vagy a minimalista Spirits. „Elég melankolikus lemez... De hát mit vártok? Angliában élek” - mondja Woon az albumról, de a melankólia mellett még rengeteg minden van a muzsikában: igazi, gazdag, de nem szentimentális érzelmesség, a Night Air-ben közre is működő édesanyjától örökölt kelta hatások, a digitális eszközök nyúltotta lehetőségek és így tovább. Jamie Woon duókoncertje kétségkívül az egyik legizgalmasabb produkció lesz, amire idén az A38 Hajón sor került.

Fellépők
Jamie Woon: ének, gitár, ütősök, programozás
Jim Wood: billentyűsök, programozás