<

>

A NOM Szentpétervár legrégibb és legnevesebb underground kultuszzenekara, amely egykoron a Nemhivatalos Ifjúsági Szervezet (Nyeformalnaja Organizacja Molodezsi) néven alakult, ami nem más, mint az egykori terminológia által megjelölt tudatos underground-izmus bőrzubbonyos definíciója. Ettől a világtól nem tudnak és nem is akarnak szabadulni, ebből építik fel abszolutizmus-, kommersz-, fogyasztó-, rock-, pop- és szentimentalizmusellenes programjukat. Gúnyt űznek a taroló középszerű közízlesből, méghozzá úgy, hogy senkit sem sértve bírják röhögésre a beavatatlant is.

Legutóbb 2003-ban jártak Pesten, amikor teltházas koncertjüket a legendás Nagy Fül Fesztiválon rendőrök szakították meg. Az együttes most visszatér, hogy helyretegye a betiltott koncert lapcsán a dolgokat, s mindenkit kárpótoljon.

A zenekar azóta is Európaszerte hatalmas sikerrel turnézik, számos filmfesztiválon mutatják be filmjeiket, koncertjeik pedig igazi multi-média látványshow-kká nőtték ki magukat táncoló titkosügynökökkel, gitározó fantomokkal, szintiző hoteldiszpécserekkel és a Lenintől Hitlerig, Putyintól Bushig megannyi őrült jelmezbe páratlan pantomim-show-t nyomó frontember Ivan Turist elképesztő előadásaival.

Kritikusai a NOM-ot "A kőkemény orosz szatíra legutolsó bástyájának" nevezik, akik a nagy orosz írók, Gogol és Harms méltó utódai. A NOM zenéjében az orosz tradicionális dallamok lenyűgöző módon ötvöződnek a rock, a progresszív zene és az opera elemeivel.

A NOM felállása:
Andrei Kagadeev - gitár, ének
Nikolai Gusev - billentyűs hangszerek, dobgép, ének
Ivan Tourist - ének, tánc, pantomím

<

>

Dieb13 Dieter Kovačić művészneve. A bécsi székhelyű avantgárd zenész fellépett már Takeshi Fumimoto, Echelon, Dieter Bohlen, és dieb14 néven is.

Miután felvételei több kompilációs gyűjteményben is megjelent, fellépéseinek dokumentumai a bimbózó bécsi avantgárd gyönygszenei közé tartoznak az 1990-es évek végéről.

Első szólóalbuma 2000-ben jelent meg. Azóta számos élvonalbeli avantgárd zenésszel lépett fel és alkotott, köztük   Burkhard Stangllel, erikmmel, Mats Gustafssonnal és a John Butcher Grouppal.

<

>

A Mussurunga Didi Bruckmayr és Sigi Aigner rendhagyó duója, akiket a súlyos és elképesztő Fuckhead performansz-zenekar énekeseiként is ismerhetünk, s akik 2008-ban egy szédületes és súlyos duót hoztak létre, amellyel zenei és vizuális kísérleteket folytatnak klubokban, kiállítóhelyeken és színházakban.  
Az Interzone és Proband című szerzeményeikben Bruckmayr egy ösztönös asszociációkra épülő szöveget ad elő, amelyben Burroughs szövegeinek töredékeire és rövid történeteire épít, amellyel ajtót nyit a tudatalattinkba. Ez a szürreális monológ a legszokatlanabb hangokból áll össze, amely előadása során a legsúlyosabb szellemi és testi kimerültségig veszi igénybe előadóját. A Hang masiniszta Aigner kollégája álomszerű állapotát absztrakt digitális hangkollázzsal kíséri, valamint organikus ritmusokkal. Figyelem: súlyos mélybasszus-vonalak, zümmögések és eszeveszett 3D tárgyak fogják felvidítani a közönséget.