A Tarsoly zenekar a 2020-as évben kezdte elkészíteni az amerikás dalokat feldolgozó koncertanyagát. A koncert tematikája az Amerikába és külföldre kivándorló csoportok történeteit mutatja be a magyar tájegységek széles palettáját felsorakoztatva. A sokszínű kivándorló tömeg, igen sokszínű dallamkincséből kizárólag népdalokat válogatva született meg a 60 perces koncert anyaga. A lemez felütéseként Derétei István adatközlő énekes repertoárjának egyik dallama („Esőt uram”) szólal meg, amelynek zenei kíséretét Fodor Sándor „Neti Sanyi” és zenekara játéka alapján kívánunk megszólaltatni.
Ezt követően Szántó Ferenc magyarbecei prímás repertoárjából mutatunk be három tánctípust. Az ő archaikus hegedülési stílusát nagy kontrasztként követi Baranyi Dezső és zenekarának, városias hangzásvilága. Az ő dallamkincsükből a Postakocsi című kamaradarabot kívánjuk bemutatni. Ezt követi egy bukovinai keserves, amelyet Zsikó Zsuzsanna hangja tolmácsol számunkra. A két irányból történő vándorlás Somogy megyében találkozik, ahol a magyar duda és vonós zene is megmutatkozik a zenekari számon belül. Ezt követően dél felé folytatjuk utunkat az egykori magyar kikötő város, Fiume felé, így menetközben a déli szlávok kedvelt tánca, a kolo is bemutatkozik. Ezt követően a magyarországi románság népzenéjét mutatja be, egy hangszer duó és egy vonónégyes. Az új élet megkezdése a messzi, idegen földön, embert próbáló feladat, amit Tápió menti népdalokon keresztül mutatunk be. Ezután egy kalotaszegi legényes variációit játsszuk el, amely párhuzamot von a népzenét játszó prímások játéka és más zenei műfajok gondolkodása közt egyaránt. Ebben a számban helyet kap a népzenei gondolatok mellett, egy legényes dallam világzenei feldolgozása. Az amerikai kontinensre való megérkezést egy verbunk keleti-nyugati párhuzamával kívánjuk érzékeltetni. Először a Kristóf Vencel prímás vezette kőrispataki zenekar repertoárjából játszunk egy verbunkot, majd a szombathelyi Csejtei István zenekarából a Kopogós verbunkot és lefogását, amelyet Lajtha János gyűjtött 1958 és 1963 között. Az utolsó szám a Palócföld amerikás dallamainak bemutatása, amely a gömöri zenekarok hangzását kívánja stílushűen visszaadni.