Puhító

„Metálszamba” – ennyit árul el stílusáról a 2000-es évek derekán összeállt formáció. Groove-ok és spleen-ek, ütősök-fúvósok, áthallások és elhajlások: latinos ritmizáció, rockos hangzás, slágeres – énekelhető! – dallamvilág, ahol balkáni szelek is fújdogálnak. A fin de siècle kurrogásához bőven akad inspiráció: a kolbásztól Lolitáig, a fényképesdoboztól a globális túlélési lehetőségekig mindent megénekelnek. „Nem viccelnek” – mondta egy kritikusuk, és valóban: a derűs kísérletezés-kalandozás közben sem adnak alább lendületükből, a markáns megszólalásból. Tolják Budapest-szerte klubokban, szerencsére újabban vidékre is ki-kiruccanva, saját számokkal, saját nyavalyákkal.Két daluk az „Ami nem öl meg…” és a „Fekete-fehér képek” tavaly októberben került az MR2 Petıfi Rádió programjába és folyamatosan hallható az éterben. Nem feledhető: „Ami nem öl meg, az erősít!”.