Líbia, Mozambik, Tunézia és a sügér-világzene

Izgalmas kiállítás látható az A38 Kiállítóhelyen szombatig három ifjú fotós alkotásaiból, amelyek Afrikát szokatlan szemszögből mutatják be. Floszmann Attila például a líbiai háború után járta polaroid gépével a lepusztult vidéket. A kiállítás szervezőjével, Trembeczki Péterrel beszélgettünk.

A38: Hogyan mutatnád be a Frankolóres kiállítást?

Trembeczki Péter: Egy olyan tárlat, amelyen három remek fiatal fotós alkotásai szerepelnek. Pályi Zsófia 8 képpel, Várai Enikő 9-cel, Floszmann Attila 20 fotóval képviselteti magát ezen a kiállításon. A fotográfiák mind színesek, de eltérő alkotói szándékkal, és más-más technikával készültek.

A38: Hogyan került sor a három alkotó és műveik kiválasztására?

Trembeczki Péter: Az Afrika-tematikájú kiállításra a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója (FFS) írt ki kiállítói pályázatot. Technikai és tartalmi megkötések nélkül, bármilyen fotó-alapú munkával lehetett jelentkezni a stúdiótagoknak. A beérkezett anyagokból Yazid Lakhouache, a Frankolorés fesztivál igazgatója és az FFS képviseletében jómagam választottunk ki három sorozatot. Több kiváló pályázat is érkezett, de ezek közül nem állítunk ki mindent ebben az évben. A Frankolorés fesztivál célja, hogy a jövőben is rendezzen az FFS-sel együttműködésben kiállításokat a témában.

A38: Mely régiókat, országokat mutatják be?

Trembeczki Péter: A felvételek Mozambikban, Tunéziában és Líbiában készültek - de fontos megjegyezni, hogy a kiállításnak és a Frankolorés estnek nem célja, hogy konkrét országokat mutasson be. Arra törekszik, hogy olyan őszinte hangú, érzékeny munkákat tárjon a közönség elé, amelyek zsigeri, mélyre mutató élményeket hoznak el ennek az Afrikától távoli, "nyugati" közönségnek a fekete kontinensről.

Afrikát egysíkúan pörgeti a média, ezért is nehéz olyan tartalmakat (pl. dokumentumfilmet vagy fotósorozatot) találni, amelyek valamivel többet nyújtanak az ismert "szafari-bozótharc-nomád törzs" toposzoknál. A három alkotó munkáit tehát inkább érzéki kapocs fogja össze, mintsem földrajzi-társadalmi: az az érdekes bennük, hogy az alkotók mit hoznak haza, milyen szubjektív tartalmakat őriznek meg  és tárnak elénk az utazásaikról.

A38: Mikor készültek a tárlaton látható képek?

Trembeczki Péter: Az utóbbi 1-2 évben. Floszmann Attila képei szempontjából érdekes adalék, hogy a nagy médiafigyelmet kapott líbiai háború után járta polaroid gépével a lepusztult vidéket, tehát a dolognak igencsak van aktualitása - de a képei mégis időtlenek, csak úgy, mint a két női fotográfus esetében.

A38: Az alkotók képei közül, melyek a legérdekesebbek, akár a témájukat vagy a technikai megoldásaikat tekintve?

Trembeczki Péter: Mindegyik érdekes, mind másért. Pályi Zsófia riporterként, kérdő hozzáállással fordul a modelljei felé. Várai Enikő Tunézia tájai és lakói fölött kontemplál, Floszmann Attila pedig a háború pusztította tájat értelmezi újjá.

A38: A megnyitón milyen program volt látható?

Trembeczki Péter: A Frankolorés egy irodalmi-színházi projektből nőtte ki magát multidiszciplináris eseménnyé 2004-es megalapítása óta. Meggyőződésünk, hogy az afrikai kortárs dráma őszinte, nyers hangvétele olyan izgalmas, friss tartalmakat rejt, amelyeket érdemes a hazai közönség számára elérhetővé tenni.

Ennek jegyében jelent meg magyarul az elefántcsontparti Koffi Kwahulé két színműve is (Sörfőzde és Big-Shoot) ebben a hónapban a l'Harmattan kiadó gondozásában, illetve ennek okán kínáltunk az alapvetően frankofón programok mellé magyarra fordított, vagy két nyelven zajló eseményeket is. Ilyen volt a kiállítást kiegészítő felolvasóest is, ahol a Frankolorés vendége, a Burkina Fasó-i drámaíró, Aristide Tarnagda és Csorba Sándor, a Theatre du jour társulat színésze adta elő az író "Vörös föld" c. dialógusát két nyelven.

Az estét a magyar Peca zenekar és a marokkói Said Tichiti remek és nagyon hangulatos koncertje zárta. A Peca afro-latino-hungaro-dallamai kiváló példáját adták a jó értelemben vett kulturális keveredésnek, ezért is hívtuk meg őket ebbe az egyvelegbe: az afrikai ritmusokra épülő, sügér-világzene is azt mutatja meg, hogy mi köze egy magyar bandának az afrikai kultúrához.


Trembeczki Péter az FFS titkára, illetve a Frankolorés fesztivál munkatársa - az A38-as Frankolorés-est szervezője. Jelenleg a MOME fotográfia szakán mesterhallgató.