Diáklázadás szaxofonra és klarinétra

Czabán György, a kortárs jazz filozófusa, esztétája, gyűjtője, kritikusa, háttérjátékosa és mindenekelőtt feltétlen és nagy tudású szerelmese, rádióadások lelkes lemezlovasa és vitavezetője, a Több Jazzt az Óvodákba mozgalom tábornoka az, akivel a Jubileumi Újbuda Jazzfesztiválról és egyebekről beszélgettünk...

A38: Jubileumi Újbuda Jazzfesztivál - mit jelent a számodra? Mondhatni azt, hogy már tradícióvá nőtte ki magát? Miben más, mint a többi hazai jazz-rendezvény?

Czabán György: Mind a három helyszín közel áll hozzám és alkalmas arra, hogy intim közelségbe kerüljünk a zenéhez. A jubileumok nem izgatnak föl, csak a jó programok.

A38: Nagy örömünkre Brötzmannal jubilálhatunk, ezúttal a Full Blast formációval érkezik. Miért szereted ezt a felállást és kinek ajánlod?

Czabán György: Peter Brötzmann az európai jazz kulcsfigurája. A 68-as diáklázadások szellemét viszi tovább csak nem fegyverekkel, mint a RAF, hanem szaxofonokkal és klarinétokkal. Konzekvensen harcol az ostoba közízlés ellen, és mindezt hihetetlen intenzitással teszi. Olyanok a koncertjei, mintha egy sugárhajtású repülőgép hajtóműve előtt ülnél. Belenyom a székbe, és átértékeli az emberrel az életét. Ez a formációja a kedvencem, mert punkos alapokat nyomnak a mester őrjöngése alá, ami nem hagyja, hogy elkásásodjon a zene. Ezért aztán mindenkinek tudom ajánlani, aki kíváncsi arra, hogy mi van a bulvár egyen-ostobaságán túl, és nyitott a különleges élmények felé.

A38: Mióta ismered Tóth Viktor zenéjét, mit jelent a számodra?

Czabán György: Viktor a feltörekvő ifjú magyar titánok emblematikus alakja. Keresi a helyét, ambiciózus, így van esélye, hogy bekerül a kortárs jazz nemzetközi vérkeringésébe,

A38: Mi vonz az Újbuda Jazzfesztivál többi helyszínen megtartásra kerülő koncertjeiből?

Czabán György: Mivel átfedik egymást a koncertek ezért választanom kell. Pénteken az A38-ra megyek, elsősorban a Brötzmann miatt. Szombaton a MU Színházba megyek a Phil Minton-Roger Turner duóra, akiket Grencsó István, Benkő Róbert és Mezei Szilárd erősít. Minton a kedvenc énekesem, ha
egyáltalán éneklésnek lehet nevezni azt, amit ez az ember csinál a hangjával.

Vasárnap szintén ide, mert sokat hallottam a lengyelekről
(Mikołaj Trzaska-Wacław Zimpel-Rafał Mazur Trio (PL) feat. Dóra
Attila, Pándi Balázs), de élőben nem láttam még őket. De sok könnyebben fogyasztható koncert is szerepel a programban, de én inkább a különleges, disszonáns dolgokhoz vonzódom ebben a szép új világban.

A38: Milyen jó új zenéket fedeztél fel az utóbbi időben? Kire kell odafigyelni?

Czabán György: Európában mintha a punk, vagy az art rock és a free jazz találkozása lenne a legizgalmasabb történés. Olyan csapatok okoznak komoly izgalmat, mint a The Ex, a Zu, vagy a Cato Salsa Experience közös produkciói olyan zenészekkel, mint Mats Gustafson, Ken Vandermark, vagy Joe McPhee. És ebbe a sorba belelóg a Full Blast is. Persze vannak csendesebb dolgok is amiket szívesen hallgatok, mint mondjuk Elleri Eskelin, Tony Malaby, Vivaldi, vagy Otomo Yoshihide.

A38: Milyennek érzed a jazz mai helyzetét? Van fejlődés, remény, klasszicizálódás, unalom, giccsesedés, forradalom, új tehetségek?

Czabán György: A tágan értelmezett jazzt a nyitott szerkezete, illetve az improvizáció fontossága a különböző hatások befogadására predesztinálja, ezért mindig benne van a továbblépés esélye. Az unalom pedig a hallgatók fejében keletkezik, akik már tudják a tutit, és becsukódnak a kedvenceikkel, mint a kagyló, és többé nem kíváncsiak az új dolgokra.

A38: Mik ma Czabán György tervei, álmai és rémálmai?

Czabán György: A tervem az, hogy egyszer majd megiszunk együtt egy üveg jobb fajta vörösbort, a festészetről, avagy bármiről fecsegünk. Álmodozni arról szoktam, hogy egy fél évig nem szólalok meg, a mobiltelefonomat elrakom a fiókomban, és a számítógépeket is messziről elkerülöm. Így kihagyom azt a szörnyű helyzetet, hogy az emberek nyafogását hallgassam a pénzről, meg a világ végéről.
 

A szöveg mellett látható fotók Czabán György felvételei:

1. Önarckép

2. Peter Brötzmann szaxofonja

3. Peter Brötzmann 2010-ben Nickelsdorfban

4.  A szaxofon tokja

5. A mester beáll