<

>

A „ Robin, a hód ” rendhagyó előadás a magyarországi gyerekszín- és bábszínjátszás történetében. Olyan komplex műfajú előadást tekinthetnek meg, mely Shakespeare korától a XXI. századig merít úgy műfajilag, mint technikailag!

Az angolszász hagyományok, az ottani, több száz évvel ezelőtt kialakult színházi megjelenések része volt pl. az, hogy a nézőtér egyfajta „küzdőtér” volt, és a felnőtt előadások felnőtt közönsége is együtt élt a darab szereplőivel. Bele is szólhattak akár a műbe. Ezt a mai világban „interaktív” gyerekelőadásnak aposztrofálják, de a mi bemutatónkon reményeink szerint a felnőtteket is aktivizáljuk! (Már amennyire hagyják magukat…)

Angliában nem voltak beszékezve a nézőterek, a nézők szabadon mozoghattak a színpad előtt. (nálunk lesznek székek).

Egyedi azért is, mert a nyugat-európai államokban már évtizedes hagyományokkal bíró műfajiság, mely előadásban a zene is főszerepet kap a gyerekműsorban, még nem szerepelt magyar színpadon. Ennek legautentikusabb főszereplője, egyúttal zenei rendezője az a Katona L/Z/ászló, ki (többek közt) a Quo Vadis, a Bikini és az Akela zenekarok szövegírója, eMRton-díjasként jeleskedett az elmúlt két évtizedben.

Most bábosként mutatkozik be a nagyérdeműnek.

A mai korban megszokott, gyakorlatilag minden magyarországi bábszínház által eszközölt műfaji technikában a bábosok együtt jelennek meg a bábokkal a színen, és ezzel egyfajta elegyét jelenítik meg a gyerekszínháznak és a bábszínháznak.

A mi előadásunk kettéválasztja a két műfajt!

Az utolsó mohikánként Kemény Henrik említhető e téren, ki haláláig játszott azon technikai módon tradicionális bábszínházat, melyben ő maga személyesen soha nem jelent meg a közönség előtt, kizárólag bábjátékával és effektekkel szórakoztatott. Az ő hagyományait követve a „Robin, a hód”-ban sem szerepel bábos és bábja együtt. Az élő színészi megjelenést különválasztva a bábjátéktól az a BoBDoB művésznevű előadó személyesíti meg, ki több európai országban szórakoztatja két évtizede nem csak a gyerekközönséget.

Szerepe a műben az angolszász és európai történelmi mesék felelevenítése, a közönséggel együtt történő eljátszása lesz egy olyan darabban, melyben a bábok közismert magyar karakterek, a mese, mely a természet védelméről szól, viszont ugyancsak nemzetközi aktualitású.

A darabhoz a bábokat Kemény Henrik 2006-ban készítette el, ezt követően nem alkotott többet, csak az addig már játszott életművét mutatta be tavalyi elhunytáig.

Az előadással az ő munkássága előtt is tisztelgnek.

Az előadásokra összeállt szerző- és előadópáros közreműködésében jött létre a Masters of Puppets Theatre, mely előadásával nagy sikerrel turnézta körbe Európát.

A Masters of Puppets Theatre működése, egyúttal születése egyedülálló a magyarországi gyerekszínjátszás történetében. Két, hazánk szülötte, de több országban is folyamatosan szereplő-fellépő-alkotó magyar művész (bábos, ill. dramaturg-szövegíró-dalszerző) közös munkája, szellemi tőkéje.

Produkcióik érdekessége, hogy egy-egy előadást több nyelven is, az adott befogadó ország anyanyelvén beszélő helyi vendégszínművész közreműködésével állítanak színre. Ilyen pl. a cseh "Kisvakond", vagy a lengyel "Lolka és Bolka", de a német "Hansel und Gretel" (Jancsi és Juliska hazánkban). Társulatuk tagja többek között a tradicionális
orosz artista és művész iskolát végzett Gergelyi Júlia, ki kárpátaljai magyar színművészként úgy az ukrán, mint az orosz mesejátékokban a főszereplője a színház előadásainak.

A Robin, a hód, mint szójáték is, és mint valóban Robin Hood
történelmi alakját az angolszász mesehagyományokkal felelevenítő előadás, a színház eddigi legsikeresebb darabja.

Körbeturnézta már a magyarlakta környező országokat, és angol nyelven az angolszász országok színpadain is letette névjegyét.